A pulzusszám méréséhez ujjbegyeinkkel megkeressük a comb belső oldalán elhelyezkedő artériát, majd azt finoman (!) tapintva a pulzus érzékelhető. Ha az artériát erősen megnyomjuk, az ér elzáródik és, a pulzust nem tudjuk vizsgálni.

A kutya, macska baloldali mellkasára helyezett kézzel érzékelhetjük a szívveréseket (jobb oldalon is megpróbálhatjuk, de ott jóval gyengébb erősségű). Egészséges állatoknál a szívverések és a pulzus száma megegyezik, jóllehet nem követik szabályosan egymást. Kistermetű kutyák és macskák pulzusa 80-120, nagytestű kutyáké 60-120 percenként.

Nőstény, vemhes valamit fiatal állatoknál magasabb értékeket is mérhetünk.

Izgalom, láz, testi megerőltetés hatására a pulzusszám emelkedik.

A légzések számát a mellkas és az oldalsó hasfal légzést kísérő elmozdulása alapján állapíthatjuk meg. Egészséges kutyáknál a percenkénti légvételek száma – megterheléstől függően – 10-30, macskáknál 25-30 között váltakozik. A kutya szervezete a vese által kiválasztott vizelettel, bélsárral és a kilégzéssel (!) veszít vizet.  Az orrtükrön, és az ujjak talppárnáin elhelyezkedő verejtékmirigyeken kívül nem képesek „verejtékezni”. Nem tudnak az emberhez hasonló módon izzadással felesleges hőtől megszabadulni, csak lihegéssel sikerül hűteni szervezetüket. A lihegéskor elpárolgó nedvesség és a légcsere hatására csökken a testhőmérséklet és amint az optimális értéket elérte, a légzés is normalizálódik.