Más betegségek is járhatnak rohamokkal, ezért az epilepszia teljes biztonsággal csak ezek kizárásával állapítható meg. Ilyenkor az agyi bioelektromos folyamatok zavara esetén keletkező, idegi szintű elektromos „kisülések” okozzák a tüneteket, melyek kialakulásuk helye szerint nagyon eltérőek. A gyógykezelés módját a görcsrohamok, illetve a görcsrohamok közti szünetek hosszának függvényében határozza meg.

A görcsöket kiválthatja, pl. stressz, félelem, fény, zaj, időjárás-változás, hangulatváltozás, de akár alvás közben is létrejöhetnek. A közelgő rohamot a viselkedés megváltozása, merev tekintet , nyüszítés, félelem, elbújás is jelezheti.

A nagy roham az egész testre kiterjed. Az állat lábaival futó mozgásokat végez, görcsösen összezáródott szájából nyál szivárog , nincs tudatánál , fájdalmat nem érez. Ez az állapot percekig tart, bár a gazdinak óráknak tűnik.

A kis roham esetén meghatározott izomcsoportok rángása figyelhető meg. A fejen rángómozgások, nyálzás, pupillatágulat, ferde fejtartás ; a végtagon remegés, majd a láb emelgetése vehető észre. Ez néhány másodpercig tart, amit a gazdi lehet, hogy nem is lát. Fennáll azonban a veszély, hogy a külön-külön jelentkező görcsök a test egészére kiterjedő rohamba csapnak át. A hirtelen jelentkező rohamnál meg kell óvnunk állatunkat attól, hogy valamibe beüsse magát. Erre a célra takaró vagy párna tökéletesen megfelel. Ha lehet sötét, csendes helyre kell tenni. Felügyelet nélkül ne hagyjuk!

Ne fogjuk meg a végtagokat, a roham kialakulását nem tudjuk megakadályozni! A légzés feltételét biztosítanunk kell, meg kell akadályoznunk a nyelv hátracsúszását.

A betegség tünetei gyógyszeres kezeléssel enyhíthetők, a két roham között eltelt idő meghosszabbítható szigorú állatorvosi ellenőrzés mellett. Görcsmentesség csak élethosszig tartó gyógyszeres kezeléssel valósítható meg, állandó állatorvosi felügyelettel.

A tudomány mai állása szerint maga a betegség nem gyógyítható.