Az oltásokról általában…
Dr. Péli József 2006.03.27. 21:05
„Ha magunkhoz veszünk egy éhező kutyát és ellátjuk minden jóval, nem fog megharapni. Ez a legfőbb különbség a kutya és az ember között” (Mark Twain)
Klinikai praxisom során gyakran tapasztalom, hogy a gazdik bár elviszik kedvenceiket állatorvoshoz és beoltatják őket, de igazán nem tudják azt, hogy miért kell oltást adni, miért kell az oltásokat esetleg megismételni, illetve milyen oltások is léteznek egyáltalán. Éppen ezért gondolom, hogy cikksorozatunk első fejezeteként beszéljünk az oltásokról általában. A védőoltások úgy, mint az embereknél, a fertőző, gyakran halálos kimenetelű betegségek megelőzésére szolgálnak. Vannak egykomponensű, un. Monovalens és több komponensű, un. Polivalens, azaz közismert nevén „kombinált” oltóanyagok. Az immunizálás lehet passzív és aktív. A passzív immunizálás során ellenanyagokat juttatunk be az állatok szervezetébe, amellyel gyors védelmet biztosítunk számukra, de csak rövid időre, néhány hétre. Az aktív immunizálás alkalmával, pedig elölt vagy legyengített kórokozókat adunk be, és ez készteti a szervezetet az ellenanyagok termelésére. Ez utóbbi típusú immunizálás hosszantartó, kb. egyéves védettséget ad. Fontos megemlíteni, hogy csak egészséges, parazitáktól mentes állatok olthatók be. Milyen betegségek veszélyeztetik kedvenceinket?
Kutyáknál a parvovírusos bélgyulladás (Parvovírus okozza), szopornyica (Paramyxovírus okozza), fertőző májgyulladás (Adenovírus okozza), leptospirózis (Leptospira baktérium okozza), koronavírusos bélgyulladás (Coronavírus okozza), parainfluezna (Paramyxo vírus okozza), kennel köhögés (Adenovírus + baktérium okozza), és a veszettség (Rhabdovírus okozza). Többféle oltási program ismeretes. A következőben az egyik legbiztonságosabb sémát ismertetem. Első lépésként a kutyust lehetőleg már hathetes korban féregteleníteni kell. Majd héthetes korban parvovírusos bélgyulladás elleni, egykomponensű vakcinával kell beoltani. Ezután kilenchetes korban szopornyica, fertőző májgyulladás és leptospirozis ellen kap oltást. Ezt követően mindkét oltást meg kell ismételni, két-két hetes időközzel, hiszen csak így lehetünk biztosak abba, hogy az immunmemória kialakul. A következő fázisban szintén kéthetes időközzel koronavírusos bélgyulladás ellen oltjuk be a kutyust. Az alapimmunizálás végén hetedik oltásként következik a veszettség elleni védőoltás, melyet évente egyszer kell megismételni. A kutyát hathónapos korában egy ismétlő (kombinált) oltással beoltjuk, ettől kezdve elegendő évente egyszer ún. emlékeztető oltásban részesíteni, amellyel az immunrendszer aktivitását tartjuk fent. Többféle vakcina van forgalomban, a komponensek számától és az oltóanyag minőségétől függően. Egyéves kor után az oltások között választhatunk, hogy külön adjuk a veszettség elleni és a kombinált oltást, illetve olyan vakcinával oltsunk, amiben az ajánlott fertőző betegségek mellett a kötelező veszettség elleni komponens is benne van.
Mi a teendőnk fedeztetés, illetve pároztatás előtt?
Négy héttel a pároztatás előtt mindenképpen adassunk be a szuka kutyának egy több komponensű kombinált oltást, mely biztosítja majd a leendő kölyöknek a megfelelő védettséget a megszületéstől a tíz-tizenkét hetes korig. Ha ezzel elkéstünk, akkor a vemhesség ideje alatt csak inaktivált, azaz elölt oltóanyagot használhatunk.
Miért kell hét-nyolc hetes korban kezdeni az oltási programot, ha elvileg a kölykök tíz-tizenkét hetes korig védettek a betegségekkel szemben?
A kölykök anyai immunitásuk általi védettsége abban az esetben tart kb. tíz-tizenkét hetes korig, ha az anya a fent említett megfelelő oltással rendelkezik. Azonban az ellenanyagok folyamatosan ürülnek ki a kölyök szervezetéből, ezért hogy szinten tudjuk tartani a védettséget, hét-nyolc hetes korban kell elkezdeni az oltási sorozatot.
Dr. Péli József
Centrum Állatklinika
|